A fánca anyag, amelyet vékony rétegekből vagy vénuszokból készítenek, egymásra illesztve – és ezúttal merőleges irányban egymáshoz képest. Számos célra használjuk, attól függően, hogy mit szeretnénk: például asztalokat, szégeket készíteni vagy házak építését segíteni. Erős és versengő! Van viszont egy érdekesség a fánca néhány ember számára ismeretlen triviája: speciális gépkészleteket igényel a megfelelő elkészítéshez. Ebben a szövegben feltárjuk, hogyan módosítja az új technológia a fánca gyártásának 'játékszabályait'; amely gyorsabbnak teszi és elérhetőbbé teszi a gyártást, miközben előnyt jelent a környezet számára.
Aztán a következő: mivel a fa a plywood gyártására kerül, nagyon fontos kihasználni ezen anyagból a maximumot. Ez azt jelenti, hogy egyszerűen biztosítjuk, hogy használjanak annyi fát, és nem többet. És nagyon fontos rendelkezni magas minőségű plywood-tal. Vannak speciális gépek, amelyek pontosabban vágják a fát, kevesebb maradékanyaggal, így sokat spórolhatnak rajta. A mai CNC gépek például hihetetlenek! A gépeik egyedülálló méretekkel vágják a fa lapokat pontos alakzatokká és méretekbe kivételes pontossággal, majdnem anélkül, hogy hibák lennének. Ez csökkenti a hulladékot és biztosítja, hogy a végső termék tökéletes legyen.
A fánćásztánygépek négy fő részből állnak, és minden rész részt vesz a vénaszárító sorozatban (például a fa előkészítésében. Vénasz végső vékony lapjainak készítése fa törzsökből), szárítógép, penicillintartalmú nyomógép a fafeldolgozás előtt. Ez azt jelenti, hogy el kell távolítani a fa porát, majd külön gép segítségével, amit vénasz forgástanúrnak nevezünk, kisebb darabokká vagy lapokká vágjuk. A vénasz lapok minőségi ellenőrzést kapnak a megadott vastagság és anyag szerint.
A vénaszlevágás után szükséges a levegőben történő szárítást elvégezni. A szárító egy gép, amely szárazítja a fa-t, azaz eltávolítja a nedvességet. Ezután a lapokat ki száraztják és rájuk illesztik a klézet. A lapokat egymásra veremlik, és klézzel összeillesztik rétegenként, így a baltaháb mélyéig eljuttatva. A veremelt lapokat meleglés és nyomás alatt tömörítik egy gépben a tömörítési folyamat során. A meleglés és a nyomás biztosítja, hogy a kléz minden egyes rétegje hatékonyabban rögzüljön, erősítve az egyes rétegek közötti kapcsolatot, hogy a baltaháb jó erősséggel rendelkezzen.
Valójában az új technológia mindig képes arra, hogy a legnagyobb meglepetést okozza a fala berendezések fejlesztésében, és mindannyian megdöbbenten nézzük. A jövőben nyilvánvalóan közelebb vagyunk olyan haladó gépekhez, amelyeket messzeiről is irányíthatunk. Más vállalatok még egy lépést távolabb megyek robotokkal, amelyek segítenek anyagok mozgatásában és kezelésében. Ezért nagyobb hatékonyságot érünk el a termelési folyamat során, és így a munkavállalók átirányíthatják energiájukat más feladatokra, akár egyszerűen csak egy teendőlistát készítenek.
A fémlap gyártás másik jelentős változása annak lassú átalakulása, egy fenntarthatóbb anyagként. Ami azt jelenti, hogy a cégek számítógépes rendszereket próbálnak kihasználni, amelyek felmaradva vannak, és fenntartható energiatermelési forrásokat keresnek, beleértve a napsugarakat és a szélenergiát. A fenntartható fémlap gyártás egyszerűen az, hogy kevesebb energiafogyasztás, hulladékkezelés és újrahasznosítás minden olyan anyagra, amit csak lehet. Ez alapvetően fontos a bolygónk megmentéséhez és a környezet védelméhez.
Például vannak olyan gépek, amelyek hihetetlenül jól vágnak a fa részeit, ami azt jelenti, hogy jobban tudják kihasználni a kisebb fareszleteket. De ez az előnnyel jár, hogy sokkal kevesebb a hulladék, mivel akár a legkisebb fa maradvány is használható, nem kell eldobjuk. Hasonlóképpen, a szárazító gépek energiamentesítést alkalmaznak a Hővisszanyerés Rendszere révén. Emellett képesek arra, hogy visszaállítsák a szárazításkor termelt hő egy részét, ami általánosságban az energiamentesítéshez járul hozzá.